Mostanában annyi bosszúság ért, gondoltam itt is kiírom magamból, igaz csak röviden, mert különben regény lenne.
Minden ott kezdődött, hogy decemberben karácsony előtt az Auchan parkolóban meghúzta egy kedves Securitys emberke az autó hátulját. Adott betétlapot, minden simán ment. Karácsony révén nem foglalkoztam vele, mert 1001 más dolgom is volt és szerencsére az autón nem is nagyon látszott. Január elején elvittem a szervizbe, hogy megkérdezzem, hogy megy az egész javítás menete. Na itt most egy kicsi részt kihagyok, hogy haladjunk.
A biztosítónál (Posta biztosító) a kárfelmérő, egy balfék volt. Nem talált alvázszámot, a kárt úgy vette fel, hogy csak fényezés. A horpadás és a lámparepedés már nem, mert szerinte nem ebből a balesetből származik. Hozzáteszem, hogy az autó nincs egy éves és egy karcolás sem volt rajta. Ezek után kértem pót kárfelmérést, egy jó kis panaszlevéllel a biztosítónál. Nagyon kedvesek voltak, azonnal házhoz jöttek megnézték, jegyzőkönyv is készült stb... Az autót bejelentettem a papirokkal a szervízbe. Mielőtt vittem az autót elötte nap kaptam egy levelet, hogy a káromat mégsem fogja megtéríteni a biztosító, csak a fényezést. A horpadást és a lámpát nem. Na kiakadtam, elmentem a biztosítóhoz, ahol megtudtam, hogy azért nem akarnak fizetni, mert az okozó csak a karcolást ismerte el utólag a telefonban, a lámpát és a horpadást nem. Totál kibuktam. Két gyerekkel mentem, mert nem tudtam senki sem hagyni őket, de hatásos volt. Megsajnáltak és ennek ellenére fizették a kárt.
Szóval ha majd én összetörök valakit, bár még nem volt ilyen a 16 év alatt, de ha lesz valamikor akkor csak a felét fogom elismerni utólag. Komolyan mondom nem is értem, hogy lehet ilyet tenni. A férfit felhívtam, mert telefonszámot cseréltünk. Meghallotta, hogy én vagyok, nem hagyott szóhoz jutni, majd mikor befejezte sületlen beszédét letette. Mikor visszahívtam közölte, hogy nem fogja elismerni és ne zaklassam és rámtette a telefont. (Bocsánat a kivételektől, de nem véletlen biztonságiőr!)
Ezek után, bedöglött a laptopom is. Elvittem a szervízbe. Több nap után kiderült, hogy szoftver hiba. Megcsinálták, majd mondták, hogy 5000 Ft lesz. Mondom nekik, hogy ez még garanciális. Mondják, hogy igen, de szoftvere nem. Kérdezem, hogy ezt mielőtt megcsinálták, miért nem szóltak? Javító CD-m nekem is van én is meg tudtam volna ezt ingyen csinálni. A végén kérdeztem, hogy lehet e az árból alkudni. Mondták, hogy ha megyek érte megbeszéljük. Kiváncsi vagyok, holnap megyek érte.
Karácsony előtt elmentünk síelni. Sajnos a síelés alatt beteg lett Zoli is kint és Kati is itthon anyunál. Volt utas biztosításunk (EUB), ott kint is hívtunk orvost, mármint a biztosító akart küldeni, de lemondtuk. 250 €-ért akart kijönni, ami 270ft-tal számolva durván 70 000 ft lett volna. Ez csak egy vizit lett volna. Semmi több. Itthon a magánrendelőben morgunk a 3000Ft-ért kint meg 70 000 Ft. Szóval idő előtt haza jöttünk. Jeleztük a biztosítónak is. A kárunk több féle is volt, mert idő előtt haza kellett jönni beteg hozzátartozóhoz, illetve idő előtti haza utazás betegség miatt.
A biztosítási szerződés azt írja, hogy csak akkor számít az egész, ha életveszélyes állapotú a betegség. A házi gyerekorvos ki is állította a papírt, naplószámmal, mert anyu elvitte a Katit az orvoshoz. Benne volt a 40 fokos láz is. A papírokat elküldtem a biztosítónak. Ma jött rá válasz. Nagyon frappáns indokokat írt. Pl. szerinte a Kati 40 fokos láza nem életveszélyes állapot. Apa egyetemi könyvében viszont az van, illetve a neten is ha beírom a keresőbe, hogy "életveszélyes láz", akkor a 40 fok az már életveszélyes láz. Felhívtam a biztosítót kértem hivatalos papírt arról, hogy náluk mi minősül életveszélynek, illetve azt is, hogy ki milyen orvos, név szerint bírálta el, hol tanult és mi alapján nem minősíti életveszélyesnek. Csak mert az orvosetikai bizotsághoz elküldeném az álláspontját. Most várom erre is a választ.
Ja és a héten vagy három biztosító keresett meg befektetésekkel!!!
Ami még nagyon bánt. Apa vett 4 használt felnit az autóra előző évben. Az egyik barátunk autófényező. Mondta, hogy meg tudja csinálni szépre és jóra, azért is vette meg. Fél év volt, míg elkészült! Októberben fel is szereltük az autóra. Ma látom, hogy mind a négy tiszta rozsda körbe. Nagyon csúnya és évek múlva szerintem veszélyes is lesz, a korrodálás miatt. A homokfújás és fényezés árát kifizettük, nem volt olcsó, mégis rossz.
Szintén karácsony előtt a kazán felmondta a szolgálatot. Újat kellett venni, a kéményt újat kellett csinálni. Nem volt olcsó. Sőt nagyon nagyon drága volt. Most volt az első leolvasás a gázórán. Majdnem sírva fakadtam örömömben, mert előző decemberhez képest fele lett a gázfogyasztásunk. Ma megkaptam a csekket a Tigáztól és majdnem elájultam. A gázfogyasztásunk az előző hónaphoz képest, hogy 20%-kal kevesebbet fogyasztottunk, mégis 50%-kal több a számla. Aztán rájöttem, hogy ennyit emeltek a gáz árán. FELHÁBORÍTÓ!!!
Volt még egy pár negatív dolog, de ezek érintettek meg jobban. Természetesen vannak pozitív dolgok is, de most azok eltörpültek ezek mellett. Remélem most meglátogat minket a szerencse is és nem csak ezek a negativ dolgok.
Ismét baleset történt nálunk. Komolyan mondom, mi már törzsvendégek leszünk a baleseti sebészetén.
Katicával a wc-n ülök, mert ugye Őt nem merem egyedül hagyni, a száj varrás és szem ragasztás után, de a fene gondolta volna, hogy Zoli is ennyire béna lesz. A székről akart lemászni, mikor megbillent és leesett róla. 3 helyen repedt fel a szeme. Most már rutinosan lefektettem a kanapéra, majd hívtam anyuékat, hogy jöhetnek vigyázni Katira, mert megint a balesetin a helyünk.
Nagyon büszke vagyok Zolira, mert sírás, lefogás és minden erőszak alkalmazása nélkül hagyta összeragasztani, kitisztítani a sebet. Utána egyedül ment be a röntgenbe is. Nagyon ügyes volt. Zoli is büszke volt magára!
Kiscsoportban egyetlen egy rajzot nem hozott haza Zoli. Ezt annak tudtam be, hogy sokat volt beteg. Egyetlen egy verset, éneket nem tanult meg, csak amit én megtanítottam neki. Középső csoportban sem sok rajzot hozott haza, de már volt egy-kettő. Ami érdekes volt, hogy ott csupa krix-krax volt a rajz. A színezés sem ment neki, mert nem vette figyelembe a vonalakat. De ha elvittem a Gekoba gyönyörű embert, fát stb… rajzolt és szépen színezett. Verset, éneket az oviban, ebben az évben sem tanult meg. A Gekoban két alkalom után kívülről tudta a répamesét. Év vége felé elkezdtük azt, hogy hazafelé elmesélte, hogy mit csinált az oviban, milyen volt a napja. Nagyon sok érdekes és elszomorító dolgot mesélt. Most a nagycsoportban, hoz haza rajzokat, de olyanokat, mint Katié. Színes össze-visszasatírozások. Itthon ha megkérem rajzoljon egy autót, míg csinálok valamit, nagyon szép autót rajzol. Még engem is belerajzol. Verset, éneket idén sem tudott még elmondani, amit az oviban tanult. De tőlem ismét meg tudott tanulni verseket. A karácsonyi két verset, két nap alatt megtanulta tökéletesen úgy, hogy lefekvés előtt 5 percet mondogattam neki. A napjai úgy telnek az oviban, hogy egész nap játszik a szőnyegen, majd az udvaron, evés alvás és megyek érte. Semmi foglalkozás. A három év alatt temérdek gondom volt. Pl.: Nem törölték ki rendesen a fenekét. Nem hívják semmilyen foglalkozásra, nem segítenek neki öltözködni stb.... Az anyáknapján és az évzárón kívül semmilyen nyilvános ünnep nincs az oviban. Az anyáknapján is annyi volt, hogy elénekeltek közösen 3 éneket és kész. A gyereket beadom, ott elvegetál, míg nem megyek érte. Sírni tudnék tőle. Zoli ennek ellenére szereti szerencsére, de én kivagyok tőle. Volt olyan, hogy Zoli nem volt hajlandó kertész nadrágot felvenni, mert az Óvonéni közölte, hogy nem gombolja be neki a vállán a gombot, tanulja meg. Mindezt középső csoport elején, mikor Zoli 4 éves volt. Idén tönkre ment egy bundás csízmánk, mert nem segítettek ráhúzni a guminadrág szárát, így mindig belement a víz és egy idő után berohadt és olyan büdös lett, hogy ki kellett dobni. Egy overálunk, minek tönkre ment a zipzárja, mert az Óvonéni nem segített felhúzni és Zoli addig rángatta, míg kiszakadtak a fogak. Persze ennek az overálnak előző nap az övcsatja is letörött az oviban. Másnap persze másik overálba ment. Apa szolt segítsenek neki. Az overál kicsit nagyobb volt fel kellett hajtani a szárát. Apa fel is hajtotta úgy hagyta ott az oviban. Gondolom ez lehajtódott, mikor felvette Zoli, vagy mikor játszott és senki nem szolt neki, hogy hajtsa vissza. Az overál szára letaposott, szakadt, saras lett. Mikor Zolival veszekedtem az overálok miatt, az ovonéni csak annyit szólt oda, hogy “Hát Zolika neked már rég tudnod kéne egyedül öltözködni.” Azt hittem rosszul hallok. Zoli tud egyedül öltözködni! Igaz, hogy néha segítségre szorul bizonyos dolgokban, meg szólni kell neki dolgokért, de melyik 5 évesnek nem kell? Még sorolhatnék 1001 dolgot, de tuti senki sem olvasná végig az bejegyzést olyan hosszú lenne. Sokat gondolkodtam, hogy mi legyen, átiratom a másikba. De mi van, ha rosszabb lesz. Majd arra jutotta, hogy ennél rosszabb már csak akkor lehet ha még külön piszkálnák is. Tehát rosszabb már nagyon nem lehet csak jobb. A barátai úgy sem lesznek már ott jövőre, mert majdnem mindenki megy majd iskolába. Ja és azt még el kell mondanom, hogy minden szülőin, fogadóórán ott voltam, volt hogy csak egy másik anyukával ketten, pedig 30fős a csoport. Minden alkalomra, mind a két Óvonéninek és dadusnak vittünk ajándékot. (karácsony, mikulás, húsvét, nőnap, évvégén, névnapkor) Most beiratkozáskor átiratom Zolit a másik oviba úgy, hogy júniustól már oda járjon. Remélem sikerülni fog. Elvileg nem oda tartozunk, hanem ahova be fogom íratni.
Nem gondoltam, hogy ezzel a kérdéssel ennyit fogok foglalkozni az ovi alatt. Nagyon sok problémám van az ovinkkal kapcsolatban. Mielőtt Zolit beírattam valahova is, jól körbe érdeklődtem, hogy hova írassam be. Melyik oviba a 3 közül, ami nálunk van. Mindenki nagyon dicsérte a mostanit, hogy sok program van, nagyon sok foglalkozás a gyerekeknek. Én most ennek teljesen az ellenkezőjét érzem. Zoli amúgy is a legfiatalabb, nem is kevéssel a csoportban. Most nagycsoportos, tehát ez a 3. év mióta ovisok vagyunk. Lehet, hogy amúgy nem is az ovival van a gond, hanem az óvonénikkel, nem tudom.
Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisembert kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mindösszes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és gyermeke,
s érezte, élte már nem volt hiába.
NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK!
LEGO HÉDIJÉNEK!
ÉS
HANNA OLIVÉRJÉNEK!
Közkívánatra a torta receptje:
1 db 3 részre vágott piskóta tortalap
400-500g gyümölcsjoghurt
400-500 g tejszín
2 tasak ALSA gyümölcszselatin
1 tasak habfixáló
1 tasak hideg zselatin
porcukor
cukor
gyümölcs
Ami fontos:
Én a bolti három részre vágott tortalapot szoktam venni, nem sütök, mert azt bénán tudom csak elvágni, meg nem is lesz olyan íze valamiért. A gyümölcszseléből az Alsat szoktam, mert a DR. és többi nem lettek jók. Többfélét már kipróbáltam, de ez a legszuperebb szerintem. Én málnásat szoktam venni. Hideg zselatin olyan, hogy nem kell felforralni hozzá amibe beleteszem csak ilyen jó.
Recept:
A tejszínt felverem habbá a porcukorral és a habfixálóval. Jó keményre. A joghúrba teszek 4-5 evőkanál kristálycukrot jól elkeverem és lassú tűzön kevergetem, míg a cukor fel nem olvad. Közben belekeverem a zselatint is. Vigyázni kell lassan adagoljuk a zselatint, mert könnyen csomós lehet. A cukor nagyon hamar feloldódik, a joghurt, még langyos sem lesz. Lehet bele még gyümölcsöt is tenni, aki szeretne meg kicsi túrót is. Ki hogyan szeretni. Ha kész akkor finoman összekeverem a tejszínhabbal úgy, hogy a hab ne törjön össze. Ezért finom könnyű lesz a krém.
Ezután veszünk egy nagy tortaformát, aminek lecsatolható az alja. Bele tesszük, a három rétegű piskótából egyet. Majd kicsi krémet teszünk rá. Majd megint a piskóta, majd megint krém. Az utolsó réteg krém legyen. Ezt pont megtölti a tortaformát és mehet is be a hűtőbe. Felforraljuk a gyümölcszselatinhoz a vizet, belekeverjük a port és hagyjuk kihűlni. Mire kihűl, a torta is megdermed. Ez kb 30perc 1ora.A tortáról leválasztjuk a forma oldalát. Előbb késsel körbevágjuk, majd kicsatoljuk és feljebb csúsztatjuk, majd visszacsatoljuk. A zselatin jól tartja a krémet ezért lehet megcsinálni. Tehát a torta alja kilátszik a torta közepéig, majd onnan tartja már csak a forma oldallapja. Ez azért kell, mert a gyümölcszselé nem folyik majd szét. A torta tetejére rászórunk gyümölcsöket én mirelitet szoktam, mert a zselatint gyorsan megdermeszti. A gyümölcsökre ráöntjük a zselatint, de vigyázni kell, csak akkor öntjük, mikor még éppen nem dermedt meg. Ezután vissza a hűtőbe. 10-15 perc múlva lehet kivenni és leszedni a forma oldalát teljesen.
Leírva hosszú, de nagyon egyszerű és gyors. Én most meggyeset készítettem, mert csak meggyjoghurtot kaptam a boltba.
Megint elmaradtam a blog írásával. Nagyon sűrűek a napok és nagyon sok a tennivaló. A laptopom is bemondta az unalmast, így szervízbe kell vinni. Természetesen a 150 GB adatok lementése az én feladatom. Egész héten azt mentegettem, hogy minden megmaradjon rendesen.
De most egy kis kiengesztelés magunknak az elmaradásért. Egész délelőtt ezt készítettem. A gyerekek es apa kedvence.
Az idei télen másodszorra esett le nagy mennyiségű hó. Sajnos az előzőnél Zoli kicsit betegeskedett Katival együtt, így abból mi kimaradtunk. Most viszont mi is belevetettük magunkat a nagy hóember építésbe és angyalka készítésbe. Szánkozni nem tudtunk, mert nincs kétszemélyes szánkónk, az meg nem lett volna igazságos, hogy az egyik szánkózik a másik meg nem.
Katica igazából most találkozott előszőr hóval, mert előző évben még nagyon kicsi volt, idén meg még nem jutottunk ki akkor, mikor volt hó. Amúgy nagyon tetszett neki. Annak ellenére, hogy néha ha elesett nem tudott felállni, mert totál be volt öltöztetve és így az arca a hóba ért. De nem zavarta. Kiabált, hogy anya anya és ennyi. Segített ő is hóembert építeni, hemperkett, dobálózott ő is Zolival. Egyszóval nagyon tetszett neki.
Zoli szereti a havat eddig is szerette. Örült, hogy ki tudtunk menni. A hóembernek meg aztán nagyon. Alig lehetett becsábítani a hóból. Remélem a melegfront hatására nem fog teljesen elolvadni a hóemberünk.
Ez a bejegyzés a karácsony miatt elmaradt. Voltunk síelni egy pár napot közvetlen karácsony előtt. Sajnos a legrosszabb időbe mentünk. Zolika beteg lett, az út közepén, illetve itthon Kati is. Mert igazábol Zoli jött velünk, Kati meg itthon maradt.
Hogy így hárman mentünk és megtapasztaltam, mennyire könnyű egy gyerekkel és mennyire könnyű ha még nagyobbacska is. Ezt nem éreztem akkor, mikor még nem volt Kati. Most már viszont tudom.
Zoli nagyon jól bírta az utat, semmi gond nem volt vele. Segített a szálláson a dolgokat kipakolni, helyére tenni. Egyedül zuhanyozott, mert volt zuhanykabin, illetve szépen egyedül aludt. Reggel csöndben játszott, hogy tudjunk aludni. Egyszóval egy tünemény volt. Az idő csodálatos volt. Hideg volt nagyon, de ragyogóan sütött a nap. Kicsit fel is töltődtam tőle. Csak aznap mikor mentünk haza akkor volt havazás, de akkor aztán jó nagy havazás volt. Zoli pár napra rá meggyógyult Katival együtt. Így a karácsonyt már egészségesen ünnepeltük szerencsére.
Nem tudok róla mást írni, csak hogy szuper volt! A gyerekek imádták nagyon. Aki jól ismer és olvasgat néha az a képekből rájön, hogy hol voltunk. Annyit elárulok, hogy különleges helyen különleges barátokkal.
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan eltelik ez a karácsony is. Igaz nagyon mozgalmas volt. 23-án jött hozzán a Jézuska a sok program miatt. Szerettem volna a Jézuskás napot nyugodtan eltölteni, ami nem igazán lett nyugodt, de ezért is lett 23. este. A gyerekek élvezték minden percét az elmult napoknak. Kaptak sok sok ajándékot mindenkitől, amivel még most is elmerülten játszanak. Zoli nagyon várta már és hihetetlen izgatott volt, az egész ünneptől. Ő már nagy fiú, együtt megtanultunk két szép karácsoni verset is, amit remekül el is tudott mondani, amikor kértük. Katicának is tetszett minden, de még mindig nem igazán fogta fel az egészet. De hát mi azért vagyunk, hogy megtanítsuk, hogy is van ez az egész és elvarázsoljuk őt is. Aranyos volt, mert az emeleten is van egy pici jelképes fánk. Azon csak ehető díszek vannak. Most már mindegyikben fognyom van, mert mindet már megkostólta, de van amiből már nincs is. Illetve amikor meglátja a fát még most is sikítozik a meglepettségtől. Az egész ünnepről készítettem megint egy kis összefoglalót:
Itt az Újév, új jót hozzon,
Régi jónktól meg ne fosszon.
Hogyha új jót nem is hozhat,
Vigye el a régi rosszat!

Az ünnepek előtt fotósnál is jártunk, mint minden évben. Kati ismét hozta önmagát! Sajnos végig tiszta hiszti volt igy a képek 90%-án piros a szeme és az orra. Volt olyan is, hogy nem volt hajlandó oda jönni, így Ő lemaradt a képről. Hiába mentunk reggel, hogy még friss legyen, ne legyen fáradt, mind hiába volt.
Zoli viszont nagyon ügyes volt. Végig azt csinálta, amit mondtunk neki. Türelmesen szépen csinálta végig az egészet.
Mivel minden évben az ünnepek elött megyünk, van egy csomó fotónk már. Újítani szerettem volna, ezért jöttek a nagyszülők is. Egész jól sikerültek a fotók.
Az eredmény:
Ilyen is volt:
Nagyon szép volt ez az ünnep. Zoli nagyon élvezte. Ezt várta előző karácsony óta. Mindig kérdezte, hogy mikor jön már majd a Mikulás (húsvétkor, nyaralás alatt). Nagy öröm volt, mikor jött. Ráadásul sok helyre jött a Mikulás! Úszáson, angolon, tornán, oviban, nagyinál, otthon kétszer is. Egyész héten minden nap Mikulásozott. Idén nem kapott virgácsot, mert úgy gondoltam, hogy ebben az évben is összességében jó volt. Szót fogadott, segített stb... Na és lusta voltam elmenni venni. De eről is készült egy kis képes beszámoló.
Zoli már elég régen elkezdte az úszást. Lassan másfél éve jár úszni. Igaz az előző hely nagy csalódás volt számunkra. Egy év alatt semmit nem fejlődött. Mondhatni úgy, hogy egy év totál fölösleges volt, időpocsékolás, pénzkidobás. Pedig egy neves helyre és edzőhöz vittem. Most a legközelebbi uszodát választottam és azt az úszósulit, akit éppen ott találtam. Ezen a helyen egy hónap alatt többet fejlődött Zoli, mint a másik helyen egy év alatt. Ezek kb. oktoberben keszultek.
Megint elmaradtam a nagy blog írással, de igyekszem megint pótolni minden.
Hogy közeledtek az ünnepek, nagyon sok teendő volt. A mikulás, Zoli úszó vizsgája, karácsony, síelés stb... Most úgy néz ki időben minden elkészült. Mindent sikerült megvásárolnom, becsomagolnom, előkészítenem. Idén nagyon ügyes voltam ilyen téren.
Sielés jó volt, csak sajnos a gyerekek betegek lettek, de erről majd később!
Ma egy Katica videót mutatok nektek. Azt hiszem, hogy ez magáért beszél.
Próbálok megújulni, de kicsit nehéz, mert már régen szerkesztettem blogot, így fel kell frissíteni a tudásom.
Múlt hétvégén apa elhozta a dédi papát hozzánk ebédre. A gyerekek nagyon szeretik, elsősorban Kati. Mindíg bele ül az ölébe és nyugodtan ott ücsörög. Macerálja a dédi bajuszát, szemöldökét, símogatja és csikizi. Érdekes, mert a papa nagyot hall, ezért kiabálva kell beszélni vele, mégsem zavarja a gyerekeket. Ha Zoli beszél vele, autómatikusan kiabál Ő is. Nem kell neki mondanki, hogy beszélj hangosabban, mert a dédi nem hallja. Kati is kezdi megszokni, mert Ő is hangosabban visít neki.
Csodálom a papát, mert hát 95 éves. Egyedül él, egész jól ellátja magát. Szeret a kertben kertészkedni. Ha begyujt a sparhetjába, akkor fát is vág. Minden hova elmegy a családdal. A karácsonyi ebéd is nála van 24-én. Nem azt mondom, hogy mindezt segítség nélkül teszi, de nagyon ügyesen Ő is kiveszi a részét.
Imádjuk!!!
.jpg)
Most hétvégén is eljött a dédi ebédre. A gyerekek nagyon örültek neki ismét. Zoli végig mutogatta neki a játékati, megmutatta, hogy mi hogyan működik. Katica meg elaludt az ölében. Dédi papa nagyon élvezte a gyerekekkel együtt és velünk az egész szombat délutánt.
Egyik délután elővettük a nagy vonatkészletet. Zoli nagyon örült neki. Apa feltöltötte az összes elemet hozzá, bár így is kevés lett. Kati is nagyon örült neki, szeret Ő is vonatozni. Együtt Zolival meg aztán nagyon. Úgy utánozza Zolit, mint egy kis maki. Együtt berregnek, zakatolnak és dudálnak.
Ez a Fisher Price Geo-trax különösen jó, mert olyan műanyagból van, ami nem tud eltörni. Nekünk már 3 éve van belőle, azóta folyamatosan bővitjük a készletet. Már egy szobányit lehetne összerakni belőle. Az ára is türhető, sőt mondhatni nem drága. Egy baj van vele, hogy nem lehet itthon kapni. Ausztriában vettük minden részét, de sajnos már ott sem lehet nagyon vásárolni belőle. Pedig nagyon jó. Minden vonat távirányítós, előre-hátra megy, több hangot is ad. Nem siklik ki könnyen, de ha mégis, könnyen visszahelyezhető. Zoli 3 éves kora óta tud vele tökéletesen egyedül játszani. Minden kiegészítője mozog és hangot ad. A vonat kereke meghajtja a sinek mellet lévő épületeket és akkor is mozognak meg hangot adnak. Egyszóval szupi egy találmány.
.jpg)